Látnivalók és programlehetőségek:

Zalacsány:

a község egy közlekedési csomópontban helyezkedik el, ezáltal könnyen megközelíthető az ország bármely tájáról gépkocsival és tömegközlekedési eszközökkel.

Zalacsányból 20-30 perces utazással kényelmesen megközelíthető Zalaegeszeg, Zalaszentgrót, Hévíz, Keszthely vagy Zalakaros  A fenyvesekkel körülvett dombok között egy gyönyörű dombok között egy

gyönyörű horgásztó és szabadidőközpont helyezkedik el. Strandolási, lovaglási kerékpározási lehetőségekkel. A település és a tó fölött sárkányrepülés igazi élményt nyújt. A Batthyány

    Kúria (ma Platán  szálló)

 kertjében található Közép-Európa legöregebb fenyője, amely már  670 éves!

A világhírű fürdőváros, Hévíz alig 6 km-re található. Gyakori buszjárat biztosítja az összeköttetést Keszthely, Zalaegerszeg, Hévíz és Zalakaros között!

Ismerkedjün meg a község történelmével,melynek alapja a "Törökvár".

RÖVID TÖRTÉNET:
A kettõs-patak mellett, a Meleghegy déli oldalán széles árokkal körülvett vár nyomai figyelhetõ meg. A várról Giulio Turco készített felvételei rajzot 1569-ben. Eszerint a kb. 34x54 m alapterületû, palánkból készült vár három sarkán egy-egy 6 m átmérõjû rondella, az északkeleti sarkán pedig egy négyszögû bástya helyezkedett el. A bástya mellett vezetett be az út a várba, az árkon átvezetõ cölöpökön nyugvó hídon keresztül. A várnak egyetlen kõépítménye egy kis kastély volt, feltehetõen a várat építõ és azt birtokló Csányi család kúriája. A helység elsõ ízben 1019-ben szerepel, amikor I. István király ,,Chan" mezõváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Az 1334. augusztus 28-án kelt oklevélben Károly Róbert király a magvaszakadt Herránth fiának Péternek birtokát a Zala vize mellett ,,juxta fluvium Zala inter villas Chan et Medzeth in dicto comitatu Zaladiensi", Lendvai Miklós zalai fõispánnak adományozta. A Haholt-Buzád nemzetségbõl származó Csányi család a XIV. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben mint annak birtokosa szerepel. Mátyás király 1475-ben erõsítette meg a családot a falu birtokában. A várnak hadi jelentõsége nem volt, és feltehetõen 1690-ben Nagykanizsa visszafoglalása utáni idõben pusztulhatott el.